Sims 2

Amikor 2000-ben megjelent a Sims, még senki sem sejtette, hogy világsiker lesz. Pedig objektívan szemlélve akár evidenciának is vehetnénk a népszerűséget: a játék akkor jelent meg, amikor a tévében elindultak a valóságshow-k, a tamagochi-őrület lecsengőben volt, a klasszikus lövöldözős játékok pedig már nem tudtak újat mutatni sem látványban, sem akcióban. Ebben a szerencsés pillanatban jelent meg a Sims, amely a hétköznapok egyszerűségét és varázsát kínálta.

A legenda szerint a játék szülőatyja, Will Wright fejébe szöget ütött a tény, hogy az eladási listákon a számítógépes programok között igen előkelő helyen szerepelnek az ún. „home design”, azaz lakástervező szoftverek – annak ellenére, hogy a vásárlóknak csak jelentéktelen százaléka használja őket rendeltetésszerűen, azaz lakásuk át-, illetve felépítésének előkészítésére. Sokan ugyanis kizárólag játékként kezelték ezeket a programokat: unalmas hétköznapokon új házakat, új lakásokat terveztek maguknak.

Ennek mentén alakult ki az a gondolat Wright fejében, hogy akár sikeres is lehet egy olyan játék, amelyben a felhasználó nem valamilyen könnyen el- és megérthető célért küzd, hanem Istent játszva irányít néhány személyt, akik ugyanolyan életet élnek, mint ő: munkába járnak, ismerkednek a szomszéddal, esténként vacsoráznak a családtagjaikkal. Semmit nem kell csinálnunk, sőt, tulajdonképpen nem is játszhatunk, csupán az általunk életre hívott emberek mindennapjainak szüntelen figyelése lesz az osztályrészünk. A játék óriási sikernek bizonyult: a mai napig szerepel a sikerlistákon, eddig kereken 8 milliót adtak el belőle.

A játék óriási sikerében nagy szerepe volt a készítők előrelátásának: a Maxis cég ugyanis igen bölcsen nem a saját feje után ment, hanem a játékosok véleménye alapján készítette el a kiegészítőket. Az egyikben például kifejezetten a randevúzós vonalat erősítették fel (nyilván a női vásárlók kívánságára), egy másikban pedig a hangsúly a folyamatos bulizásra esik.