Aikidó : Japán - Magyar szótár |
Japán - Magyar szótár
2006.03.11. 14:28
Japán - Magyar szótárA szótár eredetileg az Aikido Primer szótárának (nem teljes) fordításából, Kósa Tibor - Gáspár László: Aikido - Út a test és a lélek harmóniájához és Ueshiba Kisshomaru: The Spirit of Aikido címû könyvek szótárai alapján készült. Ezt a verziót Varga Szabolcs kijavítgatta, illetve egységes formára hozta.
Az alábbiakban mind a nemzetközileg elterjedt Hepburn-átírás némiképpen módosított változatával, mind magyaros átírással megadjuk a japán szavakat, kivéve, ahol a kettô egybeesik. A Hepburn-átírás eredetileg felülvonást használ a hosszú magánhangzók jelölésére. Az alábbi szövegben -- a számítógép korlátai miatt -- e célra magánhangzó-kettôzést használtunk, emiatt elôfordulhat, hogy néhány angolos írásmóddal megszokott szó -- mint maga az aikidó -- kissé furcsa alakot ölt. A hagyományos Hepburn-átírás ezenkívül a p, b és m hangok elôtti "n"-szótagot "m"-nek írja át -- ezt mi itt nem követtük, ejtésnél úgyis "m"-nek fog hangzani. A magyaros átírással írt szavakat viszonylag bátran ki lehet ejteni magyarul, a következô néhány apróságra vigyázva:
a -- a magyar "a" és "á" közötti rövid magánhangzó. u -- a magyar "u" és "ü" közötti rövid magánhangzó. fu -- az "f" nem fog-ajakhang, mint a magyarban, hanem csak ajakhang. Tehát egy kemény "hu"-ra, vagy egy nehéz teher lerakása utáni "fúú"-ra hasonlít. wa -- hasonlóan, nem fog-ajakhang. Kicsit "ua"-szerû, de nem kerekített ajakkal. ni -- nagyon lágy n, majdnem "nyi". ra, ru, stb. -- nem pereg az "r". Majdnem "da", "di", stb-nek hangzik. Az eredeti Hepburn-átírás:
ts -- c ch -- cs z -- dz j -- dzs y -- j sh -- s s -- sz w -- v
Számolás tízig japánul:
ichi - icsi, ni, san - szan, shi - si (yon - jon), go, roku, shichi - sicsi (nana), hachi - hacsi, kyuu - kjú (ku), juu - dzsú
Fokozatok az aikidoban:
- kyuu 10-tôl 1-ig:
juukyuu - dzsúkjú, kukyuu - kukjú, hachikyuu - hacsikjú, nanakyuu - nanakjú, rokkyuu - rokkjú, gokyuu - gokjú, yonkyuu - jonkjú, sankyuu - szankjú, nikkyuu - nikkjú, ikkyuu - ikkjú
- dan 1-tôl 9-ig:
shodan - sodan ("kezdô dan"), nidan, sandan, yondan - jondan, godan, rokudan, nanadan, hachidan - hacsidan, kudan
- A
-
- agatsu -- agacu
- "Ön-gyôzelem." Az Alapító szerint a helyes (igazi) gyôzelem (masakatsu) a magunk fölött kivívott gyôzelem (agatsu). Az Alapító egyik mondása: Masakatsu agatsu - "Önmagunk legyôzése az igazi gyôzelem."
- ai
- A kínai írásjegytôl függôen kétféle jelentése van: 1. együtt(esség); egymás; 2. szerelem, szeretet. Az aikidoban a harmónia, és egyesülés értelemben használjuk.
- ai hanmi
- Kölcsönös álló helyzet, ahol az ukénak és a nagénak ugyanaz a lába van elöl.
- ai nuke
- "Kölcsönös megszökés"; olyan összecsapás kimenetele, ahol mindkét fél elkerüli a sérülést. Ez megfelel az aikidó egyik alapelvének, mivel a konfliktus megoldódik bármelyik fél sérülése nélkül.
- ai uchi -- ai ucsi
- "Kölcsönös támadás" (együttes találat vívásban). A japán kardvívásban a védekezésnél sokkal nagyobb fontosságúnak tekintik a támadást. A gyakorlókat arra nevelik, hogy ha összecsapnak valakivel, legalább egy ai ucsi-t elérjenek. (Ami a modern kendóban érvénytelen találatnak is számít, tehát baja nem lehet belôle az embernek.) Régen persze ez leginkább azt jelentette, hogy mindkét ellenfél súlyosan sérült: de úgy gondolták, hogy ha azt az egyetlen célt tartják szem elôtt, hogy az ellenfelet legyôzzék még az életük árán is, akkor ez elôsegíti a gyôzelmet. Ez a céltudatosság figyelhetô meg az ikkjó aikidó-technikában, ahol belépnek a támadó körzetébe, hogy megvalósítsák a technikát.
- aiki
- "Egyesülô ki"; azaz az aikidókák megkísérlik összhangba hozni ki-jüket partnerükével és a környezettel.
- aikidooka -- aikidóka
- Aikidós, aikidó-gyakorló, aikidó-tanuló.
- aikijutsu -- aikidzsucu
- A ki-n alapuló ôsi harcmûvészet (->Daitó-iskola).
- aikikai
- Aiki-szövetség.
- aite
- Ellenfél, partner, "a másik", társ, stb..
- ashi -- asi
- Szó szerint "láb"; a különbözô budó-irányzatokban általában lépést, mozgást (a láb mozgását) jelenti.
- ashi sabaki -- asi szabaki
- Lábmunka. Az aikidóban megfelelô lábmunka teszi könyeddé a mozgást, és biztosítja a stabil egyensúlyt.
- atemi
- "Ütés a testre." Védekezô ütés a partner ki-jének semlegesítésére vagy kibillentésére, a technika végrehajtása érdekében. Az aikidoban nem okozhat sérülést!
- ayumi -- ajumi
- Lépés, járás, járásmód.
- B
-
- bokken
- Fakard. Sok technikát a tradícionális japán kardvívásból vezetett le az Alapító, ezért a fegyveres és pusztakezes technikák között fennálló rokonság segíti kikristályosítani a finom mozdulatokat. Igen magas szinten mûvelve az aikidót, teljesen mindegy, hogy fegyverrel, vagy pusztakézzel hajtják végre a technikát.
- bokutoo -- bokutó
- ->bokken. Mind a bokutó, mind a bokken szavak azt jelentik, hogy "fakard", csak más írásjegy szolgál a "kard" leírására.
- bu
- Harci szellem.
- budoo -- budó
- "A harc útja"; harcmûvészet; küzdôsport és a hozzá társuló szellemiség gyakorlása a test és lélek fejlesztése céljából.
- budooka -- budóka
- Budót gyakorló, tanuló egyén.
- bugei
- Harci mûvészet; a hadviselés mûvészete.
- C
-
- chokusen -- csokuszen
- Egyenes (vonalú). Pl: chokusen no irimi = egyenes (közvetlen) belépés.
- chuudan -- csúdan
- Középsô rész. A test középsô része. Csúdan no kamae = középsô tartás.
- chuushin -- csúsin
- Középpont. Aikidóban fôleg a mozgás vagy egyensúly középpontja.
- D
-
- Daitoo ryuu -- Daitó rjú
- Az aikijutsu hagyományos iskolája, módszertana.
- dan
- Feketeöves (mester-) fokozat. Az IAF aikidóban a legmagasabb fokozat, amit el lehet érni, 9 dan. Van néhány aikidóka, akinek 10 danja van. Ezeket még az Alapító adományozta, ezért nem lehet visszavonni (->kyuu).
- doo -- dó
- Út. Az "út" szóra többféle kínai írásjegy is van, de csak ezt -- a kínai "tao" írásjegyet -- használják átvitt értelemben is (különféle, fejlôdéssel/életúttal/stb. kapcsolatos értelemben). Budó-iskolákban elsôsorban a ->budó szó helyett, annak rövidítéseként használják.
- doojoo -- dódzsó
- Lévén a két írásjegy az "út" (dó) és a "hely" (dzsó), különféle nemesebbnél nemesebb magyarázatokat lehet olvasni ("az út keresésének helye" és hasonló ökörségek); a valóságban az "undódzsó" (tornaterem) szó rövidítése.
- doojoo-choo -- dódzsó-csó
- Dódzsó-vezetô. A Hombu-dódzsóban jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) a dódzsó-csó.
- doomo arigatoo gozaimashita -- dómo arigató gozaimasita
- "Köszönöm szépen" japánul. Minden edzés végén illik meghajolni és megköszöni az edzést az edzônek és azoknak akikkel edztünk.
- doshu -- dosu
- A legmagasabb hivatalos rang az IAF aikidóban, jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) viseli (harmadikként) ezt a címet. A második Doshu Ueshiba Kisshomaru Sensei (1921-1999), Moriteru apja, az Alapító fia volt. (Szó szerint "üres kéz", átvitt értelemben "rang/hely nélküli".)
- E
-
- F
-
- Fudoo myoo-oo -- Fudó mjó-ó
- Acala, az öt buddhista védôistenség egyike, aki az egyik kezében kardot (megsemmisíteni a buddhizmus ellenségeit), a másikban kötelet (megmenteni az érzô lényeket a káprázat szakadékából, vagy más buddhista pokol-állapotokból) hordoz. A bölcsesség (kard) és könyörület (kötél) kétszeres buddhista eszményképét testesíti meg.
- fudoo no shisei -- fudó no siszei
- Mozdulatlan testhelyzet (nem merev, de nem billenthetô ki a gyakorlója).
- fudoo shin -- fudó sin
- "Mozdulatlan elme." A szellemi nyugalom vagy rendíthetetlenség állapota. Az elme ebben az állapotban nyugodt és megzavarhatatlan (képletesen "mozdulatlan"). A fudó sin fejlesztéséhez olyan elmét kell fejleszteni, amely a körülmények változásaihoz alkalmazkodik az etikai alapelvek kompromisszuma nélkül.
- fukushidooin -- fukusidóin
- "Segéd-vezetô, segéd-irányító", tkp. segédedzô.
- funakogi
- Evezés (gyakorlat).
- furi kaburi
- Kardemelô mozdulat. Megtalálható az ikkjó, irimi nage és siho nage technikákban.
- G
-
- gaeshi -- gaesi
- Megfordítás, megcsavarás (a "kaeszu" igébôl zöngésült alak).
- gedan
- Alsó rész. A test alsó (övtôl lefelé esô) része. Gedan no kamae = alsó tartás.
- genki
- Életerô, egészség, energia.
- gi
- Ruha. Budó-iskolákban a dógi ill. keikogi (edzôruha) szó rövidítése. A dzsúdó és a karate-gi is elfogadott a legtöbb dódzsóban, csak fehér pamut legyen (fekete szatén gi hímzett sárkánnyal nem ajánlott).
- gokyoo -- gokjó
- Ötödik tanítás.
- gyaku -- gjaku
- Ellentétes, ellenkezô (oldal).
- gyaku hanmi -- gjaku hanmi
- Ellentétes álló helyzet; az ukénak és a nagénak az ellentétes lába van elôl.
- H
-
- hajime -- hadzsime
- "Kezdés"
- hakama
- Szoknyaszerû, bô nadrág, hagyományos nemesi férfiviselet. A budó-iskolák közül a kendósok/iai-dósok (kardvívók) és a kjúdósok (íjászok) hordanak fokozattól függetlenül hakamát, az aikidósoknál viszont általában csak a mesterek (fekete övesek). Néhány aikidó-dódzsóban hakamát hordanak a nôk is (fokozattól függetlenül), és van, ahol mindenki.
- hanmi -- hanmi
- Állás, testtartás, pozíció.
- hanmi handachi -- hanmi handacsi (han+tacsi, "fél"+"állás")
- A nage ül, az uke áll. Segíti a jóval magasabb/alacsonyabb ellenféllel való harc gyakorlását, illetve a támadás irányából való kitérést.
- happoo -- happó
- "8 irány"; átvitt értelemben "minden irány". Happó-undó (szó szerint "8 irányú mozgás") vagy happó-giri ("vágás 8 irányba" (karddal)).
- hara
- Has. A hagyományos gondolkodás szerint a lélek, a ki forrása, néhány centiméterrel a köldök alatt, bent a hasban. Momentán nagyjából az emberi test tömegközéppontja.
- hassoo no kamae -- hasszó no kamae
- Kardvívó alapállás: hasonlít a dzsódan no kamaéhoz (felsô tartás, fej felett), de a kard nem egyenesen, hanem kb. 45 fokban áll hátrafelé (és felfelé is kb. 45 fokban.) Semmi köze a 8-as számjegyhez (hacsi, ez a közbevetés az Aikido Primer kritikája, amely a hasszó no kamae-t "8-as számjegy" állás-nak fordítja); hasszó no kamae annyit jelent, hogy "kezdô-/indítóállás", ebbôl az állásból tudniillik a kard felemelése, egyéb mozgatása nélkül azonnal lehet vágni. A mai kendósok közül talán ha minden huszadik-ötvenedik vív hasszó no kamaében (fordított lábtartással jár ugyanis, és ha nem elég gyors az ember, akkor jól támadható); meglepô módon sok lány.
- heiki
- Nyugalom.
- henka waza -- henka vaza
- Variált technika. Elkezdünk egy technikát, és végrehajtása közben átváltunk egy másikra. Pl. elkezdjük az ikkjót, de átváltunk irimi nagéra.
- hidari
- Bal.
- homa
- Tûzszolgálat, buddhista szertartás.
- Hombu Doojoo -- Hombu-dódzsó
- A japán Aikikai központi épülete, edzôterme.
- I
-
- iki
- Szellem, morál, lelkesedés.
- ikkyoo -- ikkjó
- Elsô tanítás, az elsô számú leszorításos technika.
- irimi
- "Belépô/behatoló test:" Belépés, mozgás a partner teste felé. Az elképzelés az irimi-nél az, hogy úgy helyezkedjünk a támadóhoz képest, hogy képtelen legyen hatásosan folytatni a támadást oly módon, hogy állandóan kontrolálhassuk az egyensúlyát (->sikaku).
- irimi nage
- Belépô dobás, az aikidó dobástechnikák egyik alappillére.
- irimi-issoku -- irimi-isszoku
- Belépés egy lépéssel.
- J
-
- jinja -- dzsindzsa
- Sintó szentély (templom). Építészeti stílusát tekintve nagyon hasonló tud lenni a buddhista templomokhoz; a biztos megkülönböztetési pont, hogy a sintó szentélyek elôtt ott a torii, egy, a nagy görög pi-hez (fordított U-hoz) hasonló kapu. Japánban Iwamában, Ibaraki prefektúrában van Aiki-szentély.
- jiyuu waza -- dzsijú vaza
- Szabad stílusú gyakorlás rendszerint több ukéval, akik akárhogyan támadhatnak.
- joo -- dzsó
- Rövid fabot, kb. 130 cm hosszú. A dzsó eredetileg sétapálca volt, ezidáig tisztázatlan, hogy hogyan került bele az aikidóba. Sok dzsó-mozdulat a hagyományos japán lándzsavívásból, mások a dzsó-dzsucuból jöttek, de sok az Alapító újítása. A dzsót rendszerint a haladó gyakorlásban használják.
- joodan -- dzsódan
- Felsô rész; a test felsô (melltôl felfelé lévô) része.
- juu-jutsu -- dzsú-dzsucu (ma sokan dzsiu-dzsicunak is mondják -- sajnos)
- A dzsúdó ôse, övédelmi harc, harcmûvészet.
- juudo -- dzsúdó
- "Lágy út", Kano Jigoro által versenysporttá fejlesztett harcmûvészet.
- juukendoo -- dzsúkendó
- Szó szerint "bajonett-út", azaz bajonettharc-gyakorlás. Japánban minden, kellô lelkiismeretességgel végzett tevékenység/gyakorlás "dó", még a bordélyházba járás is (sikidó, az Edo-korból származó kifejezés).
- K
-
- kachihayabi -- kacsihajabi
- "Gyôzelem a napfény sebességével." Az Alapító szerint amikor valaki megvalósította a totális önuralmat (->agatsu) és a tökéletes összhangot az univerzumot uraló alaptörvényekkel (különösen az etikai elvekkel), akkor rendelkezésére fog állni az univerzum teljes ereje, nem lesz tovább igazi különbség közte és az univerzum között. A szellemi fejlôdés ezen szintjén a gyôzelem azonnali. Ha a támadónak szándékában áll elkövetni egy erôszakos cselekedetet, megtöri a harmóniát az univerzum alapelveivel, de senki sem versenyezhet sikeresen az ilyen elvekkel. Az emberi életben az univerzum alapelveinek kifejezôdése a szeretet (ai), és az Alapító szerint a szeretetnek nincsenek ellenségei. Ha nincsenek ellenségek, nem kell harcolni, és így mindig gyôztesként kerül ki. (->masakatsu)
- kaeshi waza -- kaesi vaza
- A technika megfordítása (ukéból nage lesz a technika végrehajtása közben, és fordítva). Ez rendszerint egy haladó formája a gyakorlásnak.
- kaiso -- kaiszo
- Alapító, azaz Ueshiba Morihei.
- Kakare!
- "Vedd fel a harcot vele!" "Támadd meg!"
- kamae
- Testhelyzet, testtartás (fegyverrel vagy anélkül, bár a fegyver nélkülit általában "tacsi"-nak hívják a különféle irányzatokban -- például karatéban kiba dacsi (lovaglóállás), zenkucu dacsi, stb.). Jóllehet általában a fizikai helyzetre utal, de az aikidóban jelentôs párhuzam van a fizikai és lélektani tartás között. A következetes, határozott állás általában határozott lelki tartást is eredményez. Az aikidóban fontos a határozott lelki hozzáállást fenntartani.
- kami
- Istenség, istenszellem. A sintó sokinstenhitû természetvallás (emlegetik néha a kilencmilliárd isten vallásaként), a sintó tanítása szerint szelleme, kamija lehet minden fontosabb természeti tárgynak (hegynek, folyónak, stb.) és jelenségnek (villámlás, esô, nap, stb.), sôt, emberbôl is lehet kami. (Más írásjegyekkel írva a "kami" további jelentései: "haj"; "papír"; "felsô".)
- kamiza
- Egy kis oltár, az aikidóban általában a dódzsó fôhelyén van, gyakran ad helyet az Alapító képének, vagy rövid írásoknak. Általában a kamiza irányába hajlunk meg amikor bejövünk, vagy elhagyjuk a dódzsót, illetve a szônyeget.
- kan
- Érzés.
- kansetsu waza -- kanszecu vaza
- Csuklótechnikák.
- kata
- Formagyakorlat.
- katame waza -- katame vaza
- "Leszorító" technikák.
- katana
- Kard. Katana néven általában a külföldön szamurájkardként ismert, a valóságban a szamurájok által hordott két kard közül a hosszabbat (daitó) szokták emlegetni, de zsebkéstôl a leghosszabb tacsi-ig mindenféle kardot lehet katanának hívni. (A zsebkés például kogatana, "kis kard".)
- katate dori
- Egy kéz fogása; egykezes fogás.
- katsu jin ken -- kacu dzsin ken
- "A kard, ami életet véd." Ahogy a buddhizmus (fôleg a zen-buddhizmus) és a taoizmus egyre inkább befolyásolta a japán kardforgatás mûvészetét, a gyakorlói annál inkább érdekeltek lettek az etikai alapelvek tudományukba építésében. A kardforgatás mûvészetének tökéletes mestere az ilyen gyakorlók szerint nem csak gyilkolásra kell hogy tudja használni a kardot, hanem az élet védelmezésére is. A katsu jin ken megalapoz néhány határozott alkalmazást a technikák fejlesztésében, amelyek inkább a kard nem vágó részeit használják az ellenfél megütésére vagy kontrolálására, mint hogy megöljék. Ezen technikák hatása néhány helyen megfigyelhetô az aikidóban is. Más technikákat úgy fejlesztettek ki, hogy fegyvertelen személy is lefegyverezheti a támadót. Ezeket a technikákat gyakran gyakorolják az aikidóban. (->setsu nin too)
- keiko
- Gyakorlás, edzés. A siker egyetlen titka az aikidóban.
- ken
- Kard.
- kendoo -- kendó
- "A kard útja"; japán kardvívás.
- kenjutsu -- kendzsucu
- A kardforgatás mûvészete.
- ki
- Ôserô, ôsenergia, életerô, a vitális energia, az összpontosított erô energiája.
- kiai -- kiai
- Kiáltás, harci kiáltás. Segít az összpontosításban, a ki egy mozdulatba fókuszálásában. A japán küzdôsportok szinte kivétel nélkül mindegyikében megtaláljuk a kiait (az íjászatban nem).
- kihon
- Alap; alapvetô; lényeg(es). Kihon waza = alaptechnika. Sok aikidó-technikát látszólag nagyon külöbözô módokon végre lehet hajtani. Meglátni a technikák felszín alatti sajátosságait és megragadni a közös magjukat, ez a kihon megértése.
- kimusubi -- kimuszubi
- (=ki no muszubi) "a ki kapcsolása/kötése"; a partner ki-jével való egyesülés. A folyamat, amikor megragadjuk/hozzátapadunk a partner mozdulataihoz, és fenntartjuk ezt a kapcsolatot végig a technika alkalmazása során. A tökéletes kimuszubi tiszta, rugalmas és figyelmes elmét kíván. (->setsuzoku)
- ko
- (= kokyuu -- kokjú). Légzés, belégzés.
- Kobukan
- Az aikidó elsô fellegvára.
- Kodokan
- Kano mester judo egyeteme.
- kokoro
- Szív; lélek; lelkesedés.
- kokyuu -- kokjú
- Légzés, lélegzés. Az aikidó részét képezi a "kokjúrjoku", azaz "légzéserô". Ez a lélegzés és a mozgás összhangba hozása. A lélegzés ellenôrzése elôsegítheti a nagyobb koncentrációt és a stressz kiküszöbölését. Sok hagyományos meditációs formában a lélegzést fokozott koncentráció vagy szellemi nyugalom fejlesztésére használják, ugyanígy az aikidóban is. Továbbá, a lélegzés ritmusa segíti a helyes idôzítést is. Az aikidóban számos gyakorlat "kokjúhó"-nak, vagy "légzésmód"-nak hívnak, melyek a kokjúrjoku fejlesztését segítik.
- kokyuu hoo -- kokjú hó
- Légzésmód.
- kokyuu nage -- kokjú nage
- A kokjún alapuló dobástechnika.
- koohai -- kóhai
- Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) késôbb kezdett, azaz alacsonyabb rangú/fiatalabb ember. Az aikidó esetében "fiatalabb/kezdôbb aikidóka."
- kote
- Alkar; vívókesztyû. (Nem "csukló"; az "tekubi".)
- kotegaeshi
- Alkarcsavar, alkarfordítás.
- kotodama
- "Mágikus szavak/szómágia". Különbözô hangok képzése egyfajta mitikus/transzállapot létrehozására. Az aikidó alapítóját nagymértékben foglalkoztatták a különféle sintó és újsintó misztikus gyakorlatok, és ezek közül néhányat saját aikidó technikáinak is részévé tett.
- ku
- "Üresség." A buddhizmus szerint a dolgok alapvetô tulajdonsága az egyéni, változatlan lényegek hiánya (üresség). A dolgok "lényegnélküliségének" felismerése vezet a szellemi "nem-kapcsolódás", a tudatos nyugalom (egykedvûség) gyakorlásához. Ezen üresség közvetlen felfogását (vagy megtapasztalását/belepillantást) nevezik megvilágosodásnak. Az aikidóban ez a tudatos nyitottság ideális állapotában nyilvánul meg, egy olyan állapotban, amelybôl azonnal és ösztönösen lehet reagálni a változó körülményekre. (->mokuszó)
- kumijoo -- kumidzsó
- Páros dzsógyakorlás.
- kumitachi -- kumitacsi
- Páros kardvívás-gyakorlás.
- kuzushi -- kuzusi
- A partner egyensúlyának megtörése. Az aikidóban nem lehet tökéletesen véghezvinni egy technikát anélkül, hogy az ellenfelet ki ne billentenénk az egyensúlyából. A helyes kuzusi eléréséhez sokkal inkább a helyezkedésre és idôzítésre, semmint a puszta fizikai erôre kell támaszkodni.
- kyuu -- kjú
- Írásjegytôl függôen sok jelentése van, az aikidóban szóba kerülôk: 1. Légzés, kilégzés. 2. "Osztály"; "fokozat"; a sodan alatti tanuló- (fehér öves) fokozatok.
- L
-
- M
-
- ma ai (ma, aima)
- Térköz; a küzdô felek (megfelelô) távolsága. (Érdekesség: a mai japán nyelvben a "manuke" bolondot, ügyefogyottat jelent, ám a szó eredetileg a kardvívásból származik: bolond -- ügyetlen -- ugyanis az, aki nem tudja tartani a megfelelô küzdôtávolságot.)
- mae
- Elöl; elülsô; elôre. Mae ukemi = esés/gurulás elôre.
- masakatsu -- maszakacu
- "Igazi/valódi gyôzelem" (->agatsu, ->kachihayabi).
- men
- Fejpáncél.
- men'uchi -- men-ucsi
- Vágás/ütés a fejre.
- migi
- Jobb(oldal), jobbra irányuló.
- Misogi -- Miszogi
- A "Megtisztulás Nagy Lehetôsége" (ti. az aikidó gyakorlásával).
- mokusoo -- mokuszó
- Meditáció. Budó-iskolákban a meditációra felszólító vezényszó.
- mudansha -- mudansa
- Szó szerint "nincs-fokozata-ember"; nem-feketeöves tanulók.
- mushin -- musin
- Szó szerint "nem-lélek", vagy "nincs-lélek". Egyfajta tudatos készenléti állapot, amelyet leginkább a kalandozó gondolatok hiánya jellemez. Olyan tudatállapot, amelyben az agy a fogalmak testetöltése nélkül cselekszik/reagál. Nem helyes a musint kizárólag spontán cselekvésnek tekinteni. Bár kétségkívül része a spontaneitás a musinnak, nem egyezik meg teljesen vele. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy a musin állapotában az ember képes gondolkozni és megkülönböztetéseket tenni anélkül, hogy a gondolatok irányítanák.
- N
-
- nagare
- Folyás. Az aikidó gyakorlásának egyik célja, hogy a fizikai erôt ne fizikai erôvel próbáljuk meg ütköztetni. Sokkal inkább meg kell tanulni a fizikai erôvel együtt mozogni (folyni), és átírányítani azt akaratunknak megfelelôen.
- nage
- 1. A technikát végrehajtó fél (akit támadnak). 2. Dobás.
- nen
- Figyelem, koncentráció.
- nikyoo -- nikkjó
- Második tanítás.
- niningake
- Küzdelem két ember ellen.
- ninja -- nindzsa
- Középkori japán kém/orgyilkos.
- ninjutsu -- nindzsucu
- Nindzsa-technikák: harci technikák éppúgy, mint a különféle felhasznált eszközök és módszerek.
- O
-
- o-negai shimasu -- o-negai simaszu
- Szó szerint "Legyen szíves", udvarias, bármire használható japán kérô formula. Még udvariasabb változata az "o-negai itasimaszu". Gyakorlásra felkérésre használjuk.
- o-negai itashimasu -- o-negai itsimaszu
- ->o-negai shimasu
- obi
- Öv.
- omote
- Felszín; homlokzat; elülsô rész.
- Oo -- Ó
- Nagy.
- Oomoto-kyoo -- Ómoto-kjó
- A "Nagy Eredet tana" vallása. A kiotói Deguchi Nao parasztasszony alapította 1895-ben, az Olvasnivalóban található róla egy elég jó cikk (sajnos a két forrás két különbözô dátumot jelöl meg alapítási idôpontnak).
- Oo-Sensei -- Ó-Szenszei
- Szó szerint "Nagy Mester", Ueshiba Morihei, az aikidó alapítója. Viszont ez egy nem egészen szabályos japán kifejezés, és csak az aikidó (és néhány másik ->koryu) berkein belül ismerik és használják, egy köznapi japán ember nem feltétlenül fogja érteni, hogy mirôl van szó. A japán aikidósok többsége nem is így, hanem inkább ->Kaiso-nak nevezik Ueshiba Senseit. Egyébként az Ó-Szenszei karakterei megegyeznek a Dai-Sensei-jel, ami szintén Nagy Mestert jelent (Takeda Szokaku gyakran nevezte magát így, Oo-Sensei kyoju dairi-jén is ez olvasható: Takeda Szokaku Dai-Sensei).
- osae waza -- oszae vaza
- Leszorításos technikák.
- P
-
- R
-
- randori
- Szó szerint "ran" (véletlen/összevissza) + "tori" (megfogás). A dzsijú vaza, a szabad gyakorlás szinonímája. Bár az aikidótechnikákat jellemzôen egy partnerrel gyakoroljuk, nem szabad elfelejteni, hogy az embert többen is megtámadhatják egyszerre. Az aikidó-testmozgások (tai szabaki) legtöbbje több támadó ellen való védekezés során is alkalmazható.
- reigi
- "Illem, etikett, helyes viselkedés." A helyes viselkedés minden pillanatban (különösen a dódzsóban való helyes viselkedés) legalább olyan fontos, mint a technikák gyakorlása. Az illemszabályok betartása jelzi az ember ôszinte szándékait, tanulnivágyását, illetve mások érdekeinek és jogainak felismerését és megtartását.
- ryoo kata dori -- rjó kata dori
- (Mind)két váll fogása.
- ryoote dori -- rjóte dori
- (Mind)két kéz fogása; kétkezes fogás.
- S
-
- sake -- szake
- Japán rizsbor.
- sankakutai -- szankakutai
- Háromszögállás.
- sankyoo -- szankjó
- Harmadik tanítás.
- sanningake
- Küzdelem három ember ellen.
- seiki -- szeiki
- Szellemi energia.
- seiza -- szeiza
- Szó szerint "helyes ülés"; hagyományos formális japán ülô (térdelô) helyzet.
- senpai -- szenpai
- Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) korábban kezdett, azaz magasabb rangú/idôsebb ember. Az aikidó esetében "idôsebb/haladóbb aikidóka."
- sensei -- szenszei
- Tanár/oktató/orvos szokásos japán megszólítása. (Nem a foglalkozás neve!) Egy dódzsó vagy szervezet állandó tanárát illik a dódzsón kívül is szenszeinek szólítani.
- seppuku -- szeppuku
- "Hasfelmetszés"; rituális öngyilkosság. Harakiri, bár ez a szó így nem létezik a japánban, külföldiek csinálták, mint a Fudzsijamát ("hara o kiru", "hasat felvágni" van; a Fudzsijamát pedig japánul Fudzsi-szannak hívják).
- setsuzoku -- szecuzoku
- Kapcsolat, összekötés. Az aikidó technikák általában jóval hatékonyabbak, ha az ember összeköti a saját tömegközéppontját/centrumát (hara) a mozgás külsôbb részeivel, illetve összeköti saját tömegközéppontját az ellenfélével. Hasonlóan, a szecuzoku szót használják a technika folyamatosságának jellemzésére is. Pszichológiai értelemben a szecuzoku az ember és partnere közötti hatás-kölcsönhatás-kapcsolatot jelenti, azazhogy az aikidótechnikák sikeres végrehajtása rendkívül nagy mértékben függ a saját technikák és a partner technikáira való válaszok idôzítésén.
- shidooin -- sidóin
- "Vezetô"; "irányító"; "oktató"; edzô.
- shihan -- sihan
- "Oktató"; "mester", az aikidoban: "mester oktató", "oktatók oktatója".
- shihoo nage -- sihó nage
- Négy irányba dobás.
- shihoo-giri -- sihó-giri
- Négy irányba vágás.
- shikaku -- sikaku
- Szó szerint "holt szög". Olyan helyzet (relatíve a partnerhez képest), amelyben a partner számára nehéz a támadás (vagy annak folytatása), és ahonnan viszont könnyen irányítható az ô egyensúlya és mozgása. Az aikidó technikák elsô lépése gyakran a sikaku megvalósítása.
- shiki -- siki
- Bátorság.
- shikkoo -- sikkó
- Térden járás. A sikkó nagyon fontos a tömegközéppont (hara) tudatosságának fejlesztésére, továbbá erôsíti a csípôt és lábat. (Jó példa különben ez a szó arra, hogy miért kell komolyan venni a japán nyelv hosszú magánhangzóit. Szokásos slendrián átírással (bôvebb info a levelesládában!!!) ugyanis a "shikko" azt jelenti, hogy "pisi". És most tessék elképzelni, hogy az ember komoly arccal fejtegeti egy japánnak, hogy a "a shikko nagyon fontos a hara tudatosságának fejlesztésére...")
- Shingon -- Singon
- "Igaz szó"; az egyik (régi) buddhista szekta Japánban.
- shinkenshoobu -- sinkensóbu
- Szó szerint "Párbaj igazi kardokkal." Azt fejezi ki, hogy az aikidó-gyakorlás során az embernek úgy kell viselkednie, mintha -- bizonyos értelemben -- valódi kardokkal folyó élethalálharcról lenne szó. Különösen arra értendô, hogy az aikidó-gyakorlás közben az embernek kizárólag az aikidóra szabad gondolnia, mint ahogy egy vérre menô párbaj esetében is kizárólag a párbajra koncentrál.
- shintai -- sintai
- Elôre-hátra mozgás.
- Shintoo -- sintó
- "Az istenek útja"; animista (sokistenhitû) japán természetvallás. Elsôként ezen a néven a buddhizmus Japánba beérkezése után, az attól való megkülönböztetés érdekében említik. A történelem során viszonylag jól megfért más egyéb vallásokkal, bár az uralkodó osztály elsôsorban mindig is buddhista volt. A második világháború elôtt -- elég szerencsétlenül, a hazafias lelkület szítására -- államvallássá tették, de ezt 1945 után eltörölték. A mai átlagjapán nem különösebben vallásos, lelkében jól összeférnek a különbözô vallások ceremóniái: míg az esküvôk nagy része sintó (és manapság keresztény) szertartás szerint zajlik, a temetések általában buddhista szokás szerint.
- shodan -- sodan
- Elsô fekete öves, mesteri fokozat (szó szerint "kezdô dan").
- shoomen -- sómen
- Elülsô rész; homlokzat. A "men" ugyanaz a "men", mint a "fejpáncél", ezért a "fej elejét/tetejét" is jelenti.
- shoomen uchi -- sómen ucsi
- Egyenes ütés a fejre; fejbevágás.
- shugyoo -- sugjó
- Gyakorlás, vallási (esetleg aszkétikus) gyakorlat.
- shuugyoo -- súgjó
- 1. munka kezdete 2. tanulás 3. munka befejezése
- soto -- szoto
- "Külsô", "kívül"; a támadó karjain kívül végrehajtott aikidó mozdulatok osztálya (->uchi).
- suburi -- szuburi
- Szó szerint kb. "üres vágás", azaz árnyékbokszolás: vágás/ütés szúrás/döfés gyakorlása ellenfél nélkül, karddal, fakarddal, naginatával vagy dzsóval.
- suihei uchi -- szuihei ucsi
- Vízszintes vágás.
- sukashiwaza -- szukasivaza
- Technikák, amelyek során nem engedjük, hogy a támadó megragadhasson bennünket, illetve hogy egyáltalán támadást kezdeményezhessen. Ideális esetben az ember elegendôen érzékeny arra, hogy a támadó (vagy leendô támadó) helyzetét és mozgását figyelemmel kísérve, semlegesítse a támadást, még mielôtt az végrehajtódhatna. Nem kevés fizikai és szellemi gyakorlást igényel ezen ideális állapot elérése.
- suki -- szuki
- Rés, nyitottság, amelyen keresztül valaki támadható, vagy ellene egy technika alkalmazható; vagy éppen egy pont, ahol egy technika megtörhetô. A szuki lehet fizikai vagy pszichológiai. A gyakorlás célja, hogy az ember érzékeny legyen a saját szukijaira, illetve hogy a másik mozgásában felfedezze azt. Ideális esetben egy aikidó mester már olyan magas szintre fejlôdött, hogy nincsen neki többé szukija.
- sumi-kiri -- sumi-kiri
- A test és lélek tisztasága.
- sumoo -- szumó
- Hagyományos japán birkózás.
- suwari -- szuvari
- Ülés; ülô ...
- suwari waza -- szuvari vaza
- Ülésben, illetve térdelésben végrehajtott technika.
- T
-
- tachi -- tacsi
- Írásjegy(ek)tôl függôen: 1. Hosszú japán kard. 2. Állás, testtartás.
- tachi waza -- tacsi vaza
- Állástechnikák; technikák állásban/-ból.
- tai no henka
- A test(tartás) megváltoztatása (tai = test, testtartás; henka = megváltoztatás).
- tai sabaki -- tai szabaki
- A test mozgatása('nak technikája); aikidóban a test mozgatása körkörös, köríves mozdulatokkal, szabadon.
- taijutsu -- taidzsucu
- "Test-technika"; fegyvertelen gyakorlás.
- taninsuugake -- taninszuugake
- Több támadó ellen való gyakorlás, rendszerint fogások ellen.
- tantoo -- tantó
- Rövid kard, tôr.
- tatami
- Gyékényszônyeg, a japán lakások nagy részének még ma is része. Tatami borítja az edzôtermek padlóját is (külföldön sokszor matrac van helyette). Az igazi tatami egyébként sem nem különösebben vastag, sem nem különösebben puha.
- te
- Kéz.
- tegatana
- "Kéz-kard."
- tekubi
- Csukló.
- tenchi nage-- tencsi nage
- "Menny és föld" dobás.
- tenkan
- Elforduló mozgás, fôleg 180 fokos fordulat (->tai no tenkan).
- tenshin -- tensin
- Mozdulat, ahol a nage kitér 45 fokkal a támadás irányából (fôleg az uke nyitott oldala felé).
- tori
- A technikát végrehajtó fél (akit támadnak).
- tori, összetételekben dori
- Fogás, megfogás.
- tsugi ashi -- cugi asi
- Követô lépés.
- tsuki -- cuki
- Egyenes ütés.
- U
-
- uchi -- ucsi
- "Belül/a belsô." Egy sor olyan technika, amelyben a nage a támadó karja(i) alá ("belsejébe") mozog. Más kínai írásjeggyel "ütést" jelent, mint pl. a sómen ucsiban.
- uchideshi -- ucsidesi
- A mesterrel együtt lakó tanítvány.
- uke
- A technikát "elszenvedô" fél (aki támad).
- ukemi
- Gurulás, esés; a sérülést elkerülô technika.
- ura
- Hátoldal; hátul.
- ushiro -- usiro
- Hátul; hátulsó; hátra irányuló. Usiro ukemi = hátraesés, hátragurulás.
- V
-
- W
-
- waza -- vaza
- Technika.
- Y
-
- yame -- jame
- "Fejezd be!"
- yin és yang -- jin és jang
- Negatív és pozitív, víz és tûz, nô és férfi, aktív és passzív, az ôselemek egymásra hatásának jelképe. Kínai kifejezés!!! A taoista kozmológia alapvetése: A Taóból létrejön a világ mint káosz, majd a káosz kettéoszlik jinre és jangra (a nôies és a férfias princípiumokra). E kettô egybekapcsolódásai nyomán létrejön az öt elem: a fém, fa, víz, tûz és a föld. A jin és a jang, valamint az öt elem együtt adják a hetes számot, s ha hozzájuk számítjuk az eget és a földet is, akkor eljutunk a jelenségek világát szimbolizáló kilences számhoz. Az így keletkezett sokszínû világ azonban - lévén minden jelenség a Tao megjelenési formája - megint csak egységet alkot. (Lie Ce I.[2.], Lao Ce 42.)
- yoko -- joko
- Oldal.
- yokomen -- jokomen
- A fej oldala, oldalsó arcél.
- yonkyoo -- jonkjó
- Negyedik tanítás.
- yuudansha -- júdansa
- Szó szerint "van-fokozata-ember"; bármilyen fokozatú feketeöves, mester.
- yuuki -- júki
- Bátorság.
- Z
-
- zanshin -- zansin
- Szó szerint "megmaradt lélek". Egy aikidó technika végrehajtása után is kiegyensúlyozott, támadásra kész állapotban kell maradnunk. A zansin tehát egy technika "tudatos figyelemmel való végigkísérését", valamint e figyelem megôrzését jelenti, hogy az esetleg további támadásokra is helyesen tudjunk reagálni.
- zazen
- Zen-meditáció(s ülés). Zazennek általában a lótuszülésben meditálást hívják, de nincsen különösebb jelentôsége az ülésnek; aki nem bírja, nyugodtan ülhet törökülésben vagy szeizában.
- Zen
- Buddhista vallási irányzat; a kínai csan-buddhizmus (ugyanaz az írásjegy) Japánba bekerülve, némiképpen átalakulva, a mai napig fentmaradt. (Kínában lényegében eltûnt.)
- zoori -- zóri
- Szandál, saru, papucs. A japán épületekben a lakáson belül nem hordanak cipôt, hanem papucsot húznak; a szobákban pedig a papucsot is leveszik.
|